Demkovics Anikó

Egy év távlatából. Április 12.

Tavaly ezen a napon egy színpadon álltam. Idén a közösség részeként zártam a napot egy háromnapos hétvégével.

És ami a kettő között van… az sokkal több, mint események sora.
 Kapcsolódások, beszélgetések, közös gondolkodás, fejlődés.

Idén sokaknak ez a nap csak a választásról szólt. Mi is elmentünk szavazni, de ami igazán megmaradt nekem erről a napról, az nem ez.

Hanem az, hogy kikkel töltöttem ezt a napot.

A Facebook feldobta, hogy mi történt egy éve. 🤩
 És érdekes volt ránézni: mennyi minden változott… és közben mennyi minden maradt ugyanaz.

Az irány. Az értékek. Az emberek.

Sokszor mondjuk, hogy ami nincs megosztva a social médiában, az meg sem történt.

 Közben a legfontosabb dolgok sokszor csendben zajlanak bennünk.
Nekem ez a két kép most egy emlékeztető:
hogy jó helyen vagyok.
 És hogy nem csak az számít, hova tartok, hanem az is, kikkel.
Egy olyan időszakban, amikor sok minden bizonytalan, ez nekem stabilitást ad. Egy belső „rendben vagyok” érzést.

És most már kíváncsi vagyok… egy év múlva mire fogok így visszanézni? ✨

Húsvét vasárnap – újrakezdés, a saját tempónkban

Ma reggel volt egy pillanat, amikor már ébren voltam… de még nem indult el a nap.
Ismerős az az érzés, amikor valami benned még „vár”?

Ahogy ma a feltámadás jelentésén gondolkodtam, egy gondolat maradt meg bennem:
ez nem csak egy történet – hanem egy belső folyamat is lehet.

Néha az újrakezdés nem látványos.
Nem nagy döntésekben jelenik meg, hanem apró lépésekben.
Egy felismerésben.
Egy ránézésben arra, amit eddig inkább halogattunk.

És közben ott van a természet is körülöttünk.
A tavasz nem siet, mégis minden mozdul benne.
Rügyek, fény, új élet – csendben, de biztosan.

Ma ezt vittem magammal az erdőbe. 🌿

✨ Ami ma segített elindulni: – egy kis befelé figyelés
– egy séta a természetben
– és pár illóolaj, ami megtartott közben

🌿 Olajok, amiket ma használtam:

Forgive – elengedés, belső oldás

Console – érzelmi megtartás

Frankincense (tömjén) – lelassulás, kapcsolódás

Néha ennyi is elég:
egy lépés, egy levegő, egy döntés, hogy mégis elindulsz.

💬 Nálatok hogyan jelenik meg az újrakezdés?
Van olyan eszköz vagy szokás, ami ilyenkor segít?