Emberszerelő

Bejelentkezés: https://emberszerelok.hu/agota

Állkapocsfájdalom, fejfájás vagy fülzúgás?

Ezek a tünetek elsőre nem tűnnek összefüggőnek, mégis gyakran ugyanabból az okból erednek: a rágóízület diszfunkciójából (TMD).

A temporomandibuláris ízületi diszfunkciók fizioterápiája régóta a szakterületem része. A TMD meglepően gyakori probléma, mégis sokszor nehéz felismerni.

Jellegzetes tünetei lehetnek:

• állkapocs-kattogás, krepitáció
• fülzúgás, teltségérzet
• fogszorítás, fogcsikorgatás
• reggeli állkapocsfájdalom
• fejfájás, arcfájdalom, akár fogfájás is – amelyet gyakran fogászati eredetűnek gondolnak, valójában viszont rágóizom-túlterhelésből adódik
• szájnyitási korlátozottság vagy oldalra kitérés (nem egyenesen nyílik a száj)
• rágási nehézség, állkapocsfáradás beszéd vagy rágás közben
• feszülő érzés az arcban, rágóizom- vagy temporális izomfeszülés
• nyaki és vállövi izomfájdalmak, tarkótáji feszülés

A tapasztalatom és az evidenciák is azt mutatják, hogy ezek a tünetek gyakran túlterhelt rágóizmokból, aszimmetrikus tartásból vagy stressz okozta izomfeszülésből erednek – és megfelelő fizioterápiával tartósan javíthatók. 🙂

🔗 Bejelentkezési infok a bioban.

https://www.facebook.com/share/p/1CmWVKzNkR/

A maxilla helyzete: az arc biomechanikai központja – és hogyan hathat az izomegyensúlyra?

Az Emberszerelő szemlélet egyik alapja, hogy a testet nem különálló alkatrészekként, hanem egymással összekapcsolódó biomechanikai rendszerként vizsgáljuk.

Ebben a rendszerben a maxilla (felső állcsont) nem csupán a fogak tartója, hanem az arckoponya egyik legfontosabb stabilizáló eleme.
Mi történik, ha a maxilla helyzete megváltozik?

A maxilla közvetlen csontos kapcsolatban áll a járomcsonttal (os zygomaticum). Ez a kapcsolat nemcsak statikai, hanem funkcionális jelentőségű is, hiszen a járomcsont a rágóizmok egyik legfontosabb eredési és erőátviteli területe.

Ha a maxilla térbeli helyzete megváltozik – akár fejlődési okok, harapási eltérések vagy a mandibula helyzetének megváltozása miatt , akkor megváltozhatnak azok az erőviszonyok is, amelyek a járomcsontot érik.

A járomcsont nem csak egy csont
A járomcsont találkozási pontja több fontos izomnak:
a masseternek,
a temporalisnak,
valamint a környező kötőszöveti láncoknak.

Ha az erővektorok megváltoznak, az izmok tónusa sem marad ugyanaz. Egyes izmok túlterhelődhetnek, mások gátlás alá kerülhetnek. Ez az állkapocs működésére, a rágásra és a fej stabilitására is hatással lehet.
Innen indulhat tovább a kompenzáció

Az emberi szervezet mindig egyensúlyra törekszik. Ha az arc biomechanikája megváltozik, a kompenzáció továbbterjedhet:
a nyaki izmokra,
a vállövre,
a gerinc izomláncaira,
végül akár a medence és az alsó végtag működésére is.

Ez nem jelenti azt, hogy minden testtartási probléma a maxillából ered, de azt igen, hogy a koponya biomechanikája is része lehet az összképnek.

Az Emberszerelő szemlélete
Az Emberszerelő módszer ezért nem kizárólag ott vizsgálja a problémát, ahol fáj.
A cél az, hogy feltárjuk, milyen biomechanikai kapcsolatok állhatnak a tünetek mögött.

Ha a maxilla stabilitása vagy a harapási viszonyok befolyásolják az izomegyensúlyt, akkor ezek figyelembevétele segíthet a teljes mozgásrendszer komplex értékelésében.
Nem csak a fájdalmat keressük. Azt keressük, mi változtatta meg az egyensúlyt.

Fontos megjegyzés: Az itt ismertetett biomechanikai összefüggések az Emberszerelő módszer szemléletét tükrözik.
emberszerelok.hu